Nem mindenkinek egyértelműen szerelem első látásra sem a polinéz masszázs, sem pedig a tanfolyam. Éva az idén júniusi képzésemen vett részt először, és most ősszel pedig jelentkezett a folytatásra is. Adorján Éva őszinte és megindító írását olvashatjátok bizonytalanságokról, kérdőjelekről és egy megtalált kicsi hangról.
Mit keresek én egy polinéz masszázstanfolyamon?!
– teszem fel magamnak a kérdést amikor az első masszázs blokk kezdődik. Semmi közöm ehhez az egészhez. A tocsogó olajat meg egyenesen utálom. A második és a harmadik masszázs blokk közben csak erősödik ez a belső hang, nem, nem jön varázsos fordulat az első masszázsok után. Kemény ellenállással küzdök idebent.
Na jó, de akkor mit keresek én itt? Hát, ezt a belső hangocskát keresem. Szeretném ezt a hangocskát tisztán és élesen hallani, szeretnék kapcsolódni a kicsi énhez, aki ott bent kiabálni próbál. És ez a vágy már nagyon erős, és nagyon régi.
Tíz-tizenöt éve gázolok egyre mélyebbre az önismeret ingoványában, és egy éve érkezett meg az érzés, hogy nem gyalogolhatok tovább, ugrani kell, különben sosem jutok előbbre. Művészetterapeuta vagyok, szakmai kötelességem is összebarátkozni a “belsőségeimmel”.
Év elején, a Detti barátnőmmel való találkozás után, látva rajta a változást, egyértelművé vált számomra, hogy azt a cuccot akarom, amit ő tol. Na nem a polinéz masszázst, nem, nem, passzív gyógymasszőrként köszönöm, masszázs tanfolyamra nem megyek! Egyéniben kezdtem tehát Annával. Egy ponton persze oda jutottunk, hogy ezt az ugrást mégiscsak a masszív anyagba kellene megtennem. A bodywork miatt szántam rá magam a tanfolyamra, a tocsogó olajat majd valahogy kibírom.
Jelentem, cefet nehezen bírom. Mégis úgy fest hogy megéri feszegetni ezt az ajtót, mert mögötte a hangocskát végre elkezdtem meghallani. Fel-fel tör a sírása. A dühe, a tehetetlensége, a fájdalma, ami eddig, a hét lakat alá zárt beton bunkerből is irányította a mindennapjaimat.
Nem hallottam, nem értettem, mert eltemettem, mert az kellett a lélek túléléséhez. De a hangja beleivódott a betonba, ott szól minden sejtemben, és kiszalad a számon is, a mondataimban amiket másoknak szánok. Amíg meg nem hallom – és most lehetőségem nyílt hallani. És a meghallgatott foszlányok azonnal megtalálták a helyüket, és nem akartak többé a számon át, a tetteimben, a testemben utat (halló füleket) találni.
Sírtam és sírtam, és ti hagytatok sírni. Csak öleltetek, tartottatok. Dühös voltam, és lehettem dühös. Utálhattam az olajat is, meg az egész hülye masszázst (erről azért még később mesélek). Láthattam a szemetekben az apámat, az anyámat, az őseimet, az ő fájdalmukat, és találkozhattam végre az enyémmel, még ha csak egy morzsájával is. A kapcsolódás megtörtént, és vissza nem fordítható. Nem egy kognitív, tudattal, gondolatokkal elérhető önismeret ez, hanem olyan mélyen a zsigerekbe, nedvekbe és szövetekbe ivódott tudattalan, amit csak a testben, az anyagban lehet elérni.
Mérföldkő ez, és az elhagyása nyomot hagyott a szavaimban, a jelenlétemben, a kapcsolataimban. Naná, hogy nehézségek ellenére folytatom az utat…
“Úristen, mi itt forradalmat csinálunk!” Bár lassan kezdek magamhoz térni a múlt heti zúzós tanfolyam után, mégis az egyik résztvevő mondata kattog a fejemben, visszatérek hozzá akaratlanul is, újra, meg újra.
“Úristen, mi itt forradalmat csinálunk!”
És valóban. Tényleg ez történik. A forradalmak célja, hogy szabadabbá válhassunk, mint ahogy előtte élhettünk. Hogy ledobjuk a minket addig elnyomó dolgokat, embereket, hiedelmeket magunkról, a minket addig korlátozó hatalom helyett mi magunk irányítsuk az életünket. A tanfolyamon pont ezt tesszük. Ledobjuk magunkról, a szeretetlenséget, a magányt, a szégyent, szorongást. És az így kialakult űrt megtöltjük kapcsolódással, szeretettel.
Úristen, mi itt tényleg forradalmat csinálunk…
Ennél szelídebb és hatékonyabb forradalomra nincs is szükség. Ha belül szabadok tudunk lenni, akkor lassan kívül is szabadságot tudunk teremteni.
Sűrű évünk lesz jövőre is! Összeállt a jövő évi képzési naptár, így már el tudjátok kezdeni ti is tervezni, hogy mikor szeretnétek tanfolyamon részt venni.
2020-ra is ugyanazt a képzési struktúrát vittem tovább, amit az előző években megszokhattatok. Így kiszámítható marad, előre lehet tudni a dátumokat mindig. Ennek a struktúrának a lényege, hogy az év első nyolc hónapjában csak alapképzést tartok, összesen négy alkalommal. Ezek egymástól független tanfolyamok, a saját elfoglaltságod függvényében előre tudsz tervezni, hogy melyiken szeretnél részt venni. Ha az év elején jönnél az I. szintre, és félsz, hogy szeptemberig “elpárolog” a tudásod, akkor szeretnélek megnyugtatni, hogy többek között pont ezt a felejtést kiküszöbölendő tartok gyakorlónapokat is, havonta egyszer. Szeptembertől pedig három hónapon át csak a továbbképzés három szintjére tudsz jelentkezni, szintén havi egy gyakorlónappal megtoldva, ha szükségét érzed. Aki pedig mind a négy szintet sikeresen elvégezte, és megfelel a további feltételeknek is, az a következő év januárjában elsajátíthatja a polinéz várandósmasszázst is.
És akkor a dátumok: 2020. január 15-19. Várandósmasszázs-tanfolyam 2020. február 19-23. I. szint 2020. április 22-26. I. szint 2020. június 24-28. I. szint 2020. augusztus 12-16. I. szint 2020. szeptember 16-20. II. szint 2020. október 21-25. III. szint 2020. november 25-29. IV. szint
A gyakorlónapok pontos dátumait is meghirdetem hamarosan! A tanfolyamokkal kapcsolatban a következő linkeken találsz meg minden részletes információt: Alapképzés: I. szint Továbbképzés: II-IV. szint
Gyakorlónapra a tanítványaimat várom szeretettel! Lehet, hogy még csak az első szintet végezted el, lehet, hogy már mind a négyet: ettől függetlenül várlak! Mindig van hova tovább fejlődni, mindig érdemes gyakorolni, és mindig jó együtt lenni.
Mint mindig, most is nyitókörrel kezdjük a napot, délelőtt bodywork gyakorlatokkal folytatjuk, délután pedig masszázscsere, végül zárókör. A gyakorlónapon lehetőséged van elsajátítani új mozdulatokat is, de jó alkalom ez arra is, hogy finomítsd, tökéletesítsd, pontosítsd az eddig megtanult mozdulataidat, valamint hogy tovább lágyítsd és integráld a személyiséged. Ha fejlődni szeretnél a masszásztechnikában, töltődni és biztonságos térben lenni, akkor tarts velem!
A megszokott módon délelőtt 9 és este 6 között leszünk együtt. Helyszín: 1196 Budapest, Fő utca 99., Nagyterem (a volt Három Lótusz Jógaműhely Buddha terme) Létszám: minimum 4, maximum 8 fő. Részvételi díj: 16.000 Ft. Jelentkezési határidő: 2019. október 5. A helyedet 6.000 Ft előleg befizetésével tudod biztosítani, ennek határideje: 2019. október 12. FIGYELEM! A gyakorlónapra bejelentkezni a baksaanna@gmail.com címen tudtok, az eseménynél nem elég bejelölni, hogy jöttök!
Amikor a tanfolyam első szintjének a végére érünk, akkor mindenki nagyon izgatott, és rögtön minden családtagot, barátot szeretne megmasszírozni. És ez nagyon is jól van így! Viszont ezen a ponton szokott felmerülni az a kérdés, hogy hol lehet olyan szépséges olajmelegítőket kapni, mint amilyeneket én is használok. És eddig erre nem nagyon tudtam mit mondani, mert ahonnan az enyémek vannak, az a forrás már nincs meg sajnos. Esetleg felmerült a Meska, hogy ott érdemes szétnézni, időnként ki lehet fogni egy-egy pofásabb darabot a Cserépvárosban is, de a masszőrellátó boltok eddig mintha nem nagyon tartottak volna ilyesmit. De kicsit előreszaladtam.
Először is kezdjük azzal, hogy milyen egy jó olajmelegítő? Nincs túl sok kritérium, de amik vannak, azokra érdemes odafigyelni!
az olajos flakonod biztonságosan álljon benne, ne dőljön el benne túlzottan, hiszen akkor kifolyhat az olaj belőle
ne legyen túl nagy a tartály része, mert nem fogja eléggé átmelegíteni az olajat
a mécsest kényelmesen tudd kiemelni alulról, ne legyen túl szűk a nyílás
lehetőleg egy darabban legyen az alsó és a felső rész, ne pedig külön. Ha külön van, az mindig nagyobb odafigyelést igényel, hogy nehogy kiboruljon a felső rész
esztétikus legyen
Mivel az olajmelegítő örök darab, érdemes olyanra költened, amit örömmel nézel nap, mint nap. Olyat érdemes venni, aminek a puszta látványától is pavlovi reflexként bekapcsol benned a masszírozhatnék.
Ma reggel, miközben valami egészen mást kerestem masszázshoz, véletlenül rátaláltam egy masszázskellékeket forgalmazó oldalon egy olajmelegítőre. Aztán ezen felbuzdulva nekiálltam újra keresgélni, és egészen sok helyen találtam is: változó árakon és nagyon változó esztétikai minőségben, de ezek szerint van már választék, érdemes keresgélni!
Íme egy rövid lista, megkönnyítendő a dolgodat, ha éppen olajmelegítő keresésére adnád a fejed.
Képzelj el egy brutál SCI-FI-t, ami egy olyan hideg, gépiesített társadalomról szól, amelyben minden élőlényben szabályozott programok futnak és ezek alapján irányítható az életük! Ezeknek a programoknak a törvényszerűségeit kihasználják másik élőlények és modern rabszolgákként, robotokként működtetik ezeket az élőlényeket és a saját céljaikat, rendszereiket valósíttatják meg velük. Egyetlen esélyük van a programozott élőlényeknek kilépni ebből a kilátástalan és reménytelen robotikus irányítottságból: szerencsére elérhető számukra egy szuperfegyver, aminek a segítségével kemény munkával bár, de át tudják írni a programjaikat akár egész mélyen, bele tudnak nyúlni a saját kódjaikba, és már nem hagyják magukat irányítani, egyre inkább önmaguk szabályozása alá kerülnek, és végre szabadon választhatnak, érezhetnek, élhetnek. Drukkolnál nekik, hogy ez lehessen a film vége?
Most képzeld el, hogy a bolygó, amin ezek a lények élnek, a Föld. A programozott élőlények pedig emberek. A szuperfegyvert pedig, amit tudnak használni a belső programok átírására úgy nevezik, hogy ÖNISMERET. A programok különleges nyelvét pedig, amivel az emberekbe belevésődtek, úgy hívjuk: ÉRZELMEK. A folyamat, amivel belenyúlnak a saját programjaikba és bizonyos részeket áramtalanítanak, belsőbb részekhez jutnak el, néha fájdalmas, ettől nehéz: saját magukat kell megműteni, de megéri! Ha szeretnél közelebb kerülni az érzelmeidhez, ahhoz BIZTONSÁGOS KÖZEGre van szükséged, hogy lágyulhass, felpuhulhass. Az önismereti munka legelső fontos lépése ezt a közeget megteremteni. A Polinéz masszázs például egy ilyen megtartó óceán őserő, ami képes közelebb sodorni az életedhez. Készen vagy rá?
Mint mindig, most is nyitókörrel kezdjük a napot, délelőtt bodywork gyakorlatokkal folytatjuk, délután pedig masszázscsere, végül zárókör. A gyakorlónapon lehetőséged van elsajátítani új mozdulatokat is, de jó alkalom ez arra is, hogy finomítsd, tökéletesítsd, pontosítsd az eddig megtanult mozdulataidat, valamint hogy tovább lágyítsd és integráld a személyiséged. Ha fejlődni szeretnél a masszásztechnikában, töltődni és biztonságos térben lenni, akkor tarts velem
A megszokott módon délelőtt 9 és este 6 között leszünk együtt. Helyszín: 1196 Budapest, Fő utca 99., Nagyterem (a volt Három Lótusz Jógaműhely Buddha terme) Létszám: minimum 4, maximum 8 fő. Részvételi díj: 16.000 Ft. Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 31. A helyedet 6.000 Ft előleg befizetésével tudod biztosítani, ennek határideje: 2019. szeptember 7. FIGYELEM! A gyakorlónapra bejelentkezni a baksaanna@gmail.com címen tudtok, az eseménynél nem elég bejelölni, hogy jöttök!
Egy új sorozatot indítok, amiben bemutatkoznak a tanítványaim. Az első, Kozma Dettivel készítettem interjút, két ok miatt is: egyrészt ő a segítőm a tanfolyamokon, másrészt pedig az ő története nagyon szépen mutatja be, hogy milyen hatalmas utat lehet bejárni, ha valaki belevág a Polinéz masszázs tanulásába.
Kérlek, hogy mutatkozz be röviden: ki vagy te, honnan jössz? Mit tanultál, mit dolgoztál, mielőtt a Polinéz masszázstanfolyamra jelentkeztél? Röviden annyit magamról, hogy a Moholy-Művészeti Egyetemen végeztem, és az egyetem elvégzése után nem sokkal megszületett a kisfiam, majd rá két évvel a lányom. Így a fő tevékenységem az anyaság volt az utóbbi 8 évben. Emellett foglalkoztam valamennyit szakmám szerint porcelántervezéssel, agyagozással, városismereti gyerekkönyvek illusztrálásával és színpadi látványtervezéssel. Nehezen definiálom magam bármilyen helyre, műfajba, szakmába, hogy akkor én most ez vagyok. Nagyon sok közegnek, környezetnek, hangulatnak, állapotnak, kapcsolatnak voltam részese, amelyek idővel változtak, vagy véget értek. Ezekből az összegyűjtött tapasztalatokból, életajándékokból szépen lassan érlelem és egyre gazdagítom magamat. Lassan érő és kibomló típusnak tartom magam, a múló idő számomra nem csak riasztó gondolatok színtere, hanem valahogy a megelégedettségé, gazdagodásé, elfogadásé is. Egyik nagy szenvedélyem például a jógán keresztül érkezett, majd vált önálló tevékenységgé, a meditáció. Régebben rengeteget meditáltam, otthonos és önazonos tevékenység lett számomra, mert nem kellett benne mást csinálnom, mint amit mindig is csináltam: lélegezni. Valami azonban mégis hiányzott. Azt hiszem szülővé válni azért is áldásos tevékenység, mert azokat a hiányosságokat, amelyeket elegánsan kitakarunk magunk és környezetünk elől, a gyerekünk a puszta létezésével képes megmutatni. Nekem a kisfiam az egyik legjobb indikátorom arra, hogy valami munka van saját magammal. Az indító lökés az önismereti úton az a szorongató tapasztalat volt, hogy nem éreztem, hogy tudok hozzá úgy kapcsolódni, hogy az jó, biztonságos, örömet adó legyen mindkettőnknek. Milyen masszázsokat ismertél régebben? Pár hónapos volt a fiam, amikor elmentem vele egy Shantala indiai babamasszázs tanfolyamra. Ez nagyon idegen lépés volt részemről, mert nagyon féltem akkor még az érintésektől. Több olyan visszajelzést is kaptam korábban, hogy ha lehet, inkább ne érjek másokhoz, mert abból csak a baj van, szóval jobb nekem, ha nem keresek testi kapcsolatot. Így meggyőződésemmé vált, hogy az érintés csak néhány szerencsés és tehetséges kiválasztottnak jár, és én, bármennyire fáj, nem tartozom azok közé, akik érinthetnek. Szóval elmentem erre a babamasszázs tanfolyamra Bencével és izzadtam, mert tudtam, hogy nekem ez nem fog működni, hiszen ez neki rossz lesz. De nem lett rossz. Szerette. Nem hinném, hogy az érintésem csodálatos minősége nyugtatta meg, hiszen csupa stressz voltam ekkor még. Ott vele az az elemi csoda működött, hogy szimbiózisban tudott velem, az anyukájával maradni. Miközben bennem is egyre inkább kirajzolódott annak a tere, hogy milyen lehet jól megélni az anyaságot, milyen örülni annak, akiért, amiért felelős vagyok. Megnyugodott a masszázstól, és ebben az oxitocin-tengerben vele én is. Másokhoz azonban továbbra sem mertem és szerettem volna hozzáérni még. Hol hallottál a Polinéz masszázstanfolyamról? A polinéz masszázstanfolyamra szintén egy szorított élethelyzetből kerültem. Egy feldolgozatlan, rejtett gyászfolyamat vezetett oda, hogy tavalyelőtt télen négy hónapon keresztül folyamatosan lázas voltam. Azt éreztem, hogy egyetlen dolog esne jól és tudna igazából segíteni rajtam: sok olaj és masszázs. Végül ezt a tanfolyamot a szomszédságban lakó barátnőm ajánlotta, aki szintén elvégezte, és nagy lelkesedéssel csupa-csupa jót mesélt róla. Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel rá? Kezdetben nem hozott lázba ennek a tanfolyamnak a lehetősége, mert a polinéz kultúra totálisan hidegen hagyott, inkább az ayurvédikus masszázsok irányába indultam volna, de azok között épp nem találtam olyat, ami aktuálisan megérintett volna. Kíváncsiságból felmentem így a Polinéz masszázstanfolyam honlapjára, és egyszerűen onnantól nem volt kérdés, hogy egy nyelvet beszélek azokkal, akik írták a szövegét, így jelentkeztem rá. Milyen volt az elso benyomásod? Milyen volt az elso szint, amin részt vettél? Imádtam! Az első szint nagyon családias volt, csak négyen voltunk a tanfolyamon, rengeteg idő és figyelem jutott mindenkire. Számomra a legmeghatározóbb élmény az egész első szintről, amikor a magányomból, bizalmatlanságomból, gyászomból egy bodywork gyakorlatban belenéztem Anna szemébe. Megrendítő volt olyan tekintettel találkoznom, amiben mélységet éreztem és érdeklődést, együttérzést és sérülékenységet, és mégis: stabilitást is. Elfogadva éreztem magam akkor, okénak, és ez nagyon ritka pillanat számomra. Azt hiszem azon a ponton indult el bennem valamiféle bizalom. Milyen meghatározó élményed van a tanfolyamról? A későbbiekben szükség is volt bizalomra a továbbhaladáshoz, mert a II-IV. szinteken egyre mélyült az önismereti munka, enélkül nem tudtam volna beletenni magam, sokszor hasznos, de fájdalmas pontokra értünk. Rengeteg élményem kötődik a masszázstanfolyamhoz, szuper csapat alakult ki, azóta is összejárunk gyakorolni, vagy csak beszélgetni, együtt lenni. Jó néhány emlékezetes pont volt a tanfolyamokon, számomra az egyik legfontosabb ezek közül, amikor egy egészen egyszerű gyakorlatban rájöttem, hogy mennyire sérült bennem a kép és a tudás arról, hogy létezik, létezhet többes szám első személy, hogy kimondható egyáltalán, hogy “mi”. Ez az apró szó lefedte a hiányaim és múltam javát. Bizalmat szavaznom másnak nem lett könnyebb, attól szoktam félni, hogy leejtenek és eltörök, de mindenképpen tudatosabb lettem már. Ez egy nagyon szimbolikus kép számomra, és valahogy nagyon kötődik nekem a masszázshoz, mert a legjobban abból érzem, hogy élek, hogy egy másik ember ott van és hozzámér, megfog, tehát nem ejt le és nem török el. Semminek nincs számomra olyan elemi stabilizáló ereje a szégyeneimben és félelmeimben, mint az érintésnek. Semmi nem olyan nyugtató a folyton pulzáló gondolatáradatom csillapításában sem, mint az érintés, masszázs, békés természet, csend. Ha csak pár szóban kellene jellemeznem, hogy mi volt a legnagyobb élményem a tanfolyamról, azt írnám, hogy mindig lágyított, oldott rajtam, nyitottá tett. Nagyon boldog voltam a tanfolyamok alatt, kimondhatatlan örömet éreztem, hogy stabilnak tűnő barátokságokat kaptam és ezen keresztül azt az érzést, hogy felnőtt korban lett egy új, szeretettel teli családi közegem, ahol oké a jelenlétem bármikor, nem kell tennem ezért semmit. Milyen konkrét változásokat hozott az életedbe ez a képzés? Ezt leginkább attól nehéz megmondani, mert nincs olyan területe az életemnek, ami ne változott volna. Kimondható lett a véleményem, erősebb, láthatóbb lettem minden téren. Jobban felvállalom magam a tökéletlenségeimben is, és így azt hiszem több empátiával tudok lenni mások felé. Ez kaput nyit számomra ahhoz, hogy többet érezhessek. Rengeteg gyakorlati tudást kaptam arra, hogy hogyan tudok határokat szabni és felismerni egyáltalán a saját igényeimet. A gyerekeimmel jóval közvetlenebb és oldottabb vagyok azóta, és jóval higgadtabb is. Azt hiszem nagyon sok dologban felnőttebb lettem. Ennek van egy olyan oldala is, amiben szükségszerűen el kell gyászolnom a világról és önmagamról alkotott illúzióimat, és sok fogalmat át kell értékeljek, és lejjebb kell hozzak egy kicsit a földre, legyen szó boldog életről, szeretetről, egységről, háláról, jó párkapcsolatról, barátságról. Konkrét változás, hogy őszintébb és közelebbi lett a férjemmel a kapcsolatom, ez elképzelhetetlennek tűnt egy éve. A gyerekeimnek azt hiszem stabilabb, megbízhatóbb, jobban kontúrozott anyukája vagyok, így lett egy meder arra, hogy jobban tudjam szeretni őket. Elkezdtem masszőrként is dolgozni, és az újonnan induló tanfolyamokon segítőként jelen lehetek Anna mellett. Ez sokat jelent nekem, mert valahogy mindig emlékeztet arra, hogy mennyire érintésfóbiás voltam, és mennyire nem mertem hozzáérni másokhoz, és hogy mégis-mégis érdemes volt belevágni ebbe, és minden olyan dologgal szembemenni, ami félelmetes, mert ott lesznek a kulcsok a továbbhaladáshoz. Szóval tágasabb lett a világ számomra. Megtanultam, hogy nem konzerválhatóak az érzelmeink, kapcsolati minőségeink, hiszen folyamatosan áramlik, változik minden, folytonos újradefiniálás, változtatás, állítgatás, figyelem szükséges ahhoz, hogy minőségi és élettel teli maradhasson a létezésünk. Mit élsz át egy-egy masszázs alatt és mit érzel utána? Masszőrként és kliensként is érdekel! A masszázsok alatt általában az az extatikus érzés hatalmasodik el rajtam, hogy végre élek, és azt akarom, hogy soha ne legyen vége. Aztán mindig vége lesz persze, de olyan jól van felépítve a polinéz masszázs, mint mondjuk egy mesteri szimfónia. Szóval mire vége lesz, addigra felkészülök arra, hogy vége, és olyankor valami béke és megértés szokott elönteni, hogy ez a rendje a dolgoknak, megint egy kicsit nagyobb lettem, tágasabb, felnőttebb, őszintébb. Nagyon sokszor megjelenik a víz, mintha egy végtelen erejű tenger hullámozna, dobálna, simogatna, cirógatna végig melegen és lágyan, mégis teljesen átformálva, szabadon hagyva annyira, hogy növekedjek, tartva annyira, hogy jó legyen. Fantasztikus érzés ebben lenni. Szerencsére a folyton zakatoló gondolatok leállítására is képes, nekem ez nagy segítség. Masszőrként valami hasonló extázis szokott elönteni, egy tánc, ringatás, hullámzás az egész, és akkor érzem jónak a masszázst, amikor nem a gondolataimmal figyelek a másik emberre, hanem az egész testemmel, mozdulataimmal, tekintetemmel, mindennel. Amikor így vagyok, akkor nem is akarok máshogyan lenni :), hiába fáradok el, feltöltődök én is. Kinek ajánlanád, hogy kipróbálja a polinéz masszázst? Tudom, hogy klisének hangzik, de gyakorlatilag bárkinek ajánlom. Egy olyan kultúrában élünk, ami masszív érintéshiánnyal és annak minden kellemetlen hozadékával küszködik, így azt hiszem bárkinek nagyon jót tud tenni egy ilyen masszázs. Milyen terveid vannak? Most még valahogy nagyon tart a nyár nálam, és leginkább csak a pihenésre tudok gondolni, de van néhány dolog, ami fontos lesz a jövőben is. Szeretném folytatni a masszőrséget, nagyon élvezem ezt a munkát, jó érzés, amikor azt látom, hogy mennyit simít akár egyetlen masszázs is embereken, és rajtam is mennyit segít. Az önismereti munkát szintén nagyon élvezem, így mindenképpen gondolok a folytatásra, továbbhaladásra. Mind a saját folyamataimmal kliensként fontos ez, mind terapeutaként, hogy szélesítsem a repertoáromat, és többféle módszerben elmélyülhessek. A természetnél és a saját belső természetünknél nem ismerek izgalmasabb dolgot, így a terápiás szemlélet, az érdeklődés és a szabadság, tágasság folytonos meghatározása nálam eleve mindent áthat. A legfontosabb tervem azonban egyszerűen annyi, hogy olyan szeretetkapcsolatokat és életteret alakítsak ki magam körül, amelyekben képes vagyok én is, mások is megpihenni és kreatív, önazonos módon létezni, növekedni. Hol és hogyan lehet téged megtalálni, ha tőled szeretne masszázst kérni valaki? Jelenleg két helyen masszírozok a városban, az egyik Pesthidegkúton van, a másik pedig a Jászai Mari térnél az Asram jógastúdióban. Készül a website-om, hamarosan aktív lesz, addig is a www.facebook.com/Kozmadetti-Polinéz-masszázs facebook oldalon, illetve a +36 30 2372930-as telefonszámon vagyok elérhető előzetes időpont egyeztetésre bárki számára.