TÖRD MEG A CSÖNDET!

Kezdjük ott, hogy miért gyártunk tabukat és miről szólnak a tabuk valójában? Alapvetően a szégyenérzet miatt nem beszélünk dolgokról, a szégyen átélésének lehetősége tart vissza sokakat attól, hogy szabadon beszéljenek bármiről, ami az életükkel, érzéseikkel, történeteikkel kapcsolatos. A tabu semmi másról nem szól, mint a SZÉGYENRŐL, egész pontosan a szégyen elkerüléséről. Mivel a szégyen a lehető legmegsemmisítőbb érzés, amit csak átélhetünk, hát mindenféle stratégiákkal éljük az életünket: tele van a padlásunk titkokkal és kisebb-nagyobb hazugságokkal, ki nem mondottságokkal, szépítésekkel, maszatolással, nevén nem nevezésekkel. Ezért dolgozunk a tanfolyamon annyit a szégyennel. Pont azért, hogy az egész képmutató, össznépi társasjáték alól kihúzzuk a talajt, a szégyen talaját, és hogy végre ettől a gyilkos szorongástól megszabadulva lehessen egy szabadabb létezésben mély levegőt venni, és kimondani azt, ami VAN.

Így aztán a tanfolyamon folyamatosan tabukat döntögetünk. A legkézzelfoghatóbb módon a nem tökéletes test tabuját. Azt, hogy mindenfélék vagyunk: fiatalok és kevésbé fiatalok, netán idősek is, nahát! Izmosak vagyunk és puhák, löttyedtek, vékonyak és testesebbek, feszesek és ráncosak, szőrösek és szőrtelenek, simák és érdesek. Ilyen az élet: mindenfélék vagyunk és ahogy felfedezzük ebben a sokféleségben az értéket és a szépséget, úgy lesz lassan egyre kevésbé fenntartható a saját testünk miatti szégyen. A rengeteg finom, szerető érintésben feloldódik a saját testünk nem elfogadhatósága.
De ennek a folyamatnak fontos, nem elhanyagolható állomása annak a kimondása is, hogy szégyellem a testem. Hogy nehéz nekem levetkőzni előttetek. Hogy nem akarom, hogy lássatok. Nem akarom, hogy lássátok a hegeket a testemen, hogy nem akarom, hogy lássátok a megereszkedett hasam és a melleim, hogy nem akarom, hogy lássátok a kétnapos borostát a lábamon, nem akarom, hogy lássátok a testem asszimetriáját, mondjuk.
Szintén elmondhatatlanul fontos az is, hogy bármikor mondhass nemet. Nemet mondhatsz arra, hogy levetkőzz. Nemet mondhatsz arra, hogy az arcodhoz érjenek. Kimondható az is, ha nem kapnod nehéz egy érintést, hanem adnod: például, hogy te nem akarsz senkinek sem a lábfejéhez érni. Persze szeretném, ha majd nem állnánk meg ezen a ponton, de fontos lesz, hogy ez vállalható legyen, ne kelljen ezt is eltemetned mélyen, és izomból levetkőzni, izomból adni olyan érintést, amiben nem vagy jól.

A testünk szégyeneivel sem könnyű dolgozni, de még kevésbé könnyű lerombolni a hibákkal, gyengeségekkel, a sérülésekkel teli lélek tabuját. Vagy annak a tabuját, hogy nem lehetünk csak áldozatok. Hogy nem vagyunk minden pillanatunkban jók. Hogy bántunk is. Hogy mi is bántunk – ennek a szégyenével szembenézni az egyik legnehezebb dolog a világon. Azon vagyok (és az elmúlt évek tapasztalata alapján elmondhatom, hogy sikerrel), hogy ebben a védett közegben kimondhatóvá váljon sok minden, ami a külvilágban nem az. Hogy kimondhatóvá váljon az, ami épp benned van. Akkor is, ha eddig máshol el kellett dugnod a világ elől. Itt megmutathatod, hogy haragszol, neheztelsz, féltékeny vagy, félsz, gyászolsz, szorongsz, elmenekülnél, és a többit is, mind, mind.

Önmagában az a tapasztalat, hogy az érzéseid kimondhatóak, hogy nem kell eldugni a világ elől: megerősítő.
Megerősítő, hiszen a kimondással kapcsolódsz. Kapcsolódsz hozzám, aki figyelemmel és tudással kísér téged ezen az úton, és kapcsolódsz a csoporttársaidhoz is, akik veled együtt lépdelnek, óvatosan vagy bátrabban, néha bukdácsolva, megtorpanva, aztán erőt gyűjtve és újra lépve.

Az emberek csak kapcsolatokban, egészséges, tápláló kapcsolódásokban tudnak igazán jól létezni. Azokban a kapcsolódásokban, ahol lehet szabadnak lenni, ahol lehet önfeledtnek lenni, ahol a nehéz érzelmek is jelen lehetnek, ahol lehet mindenki önmaga.
Ezek a kapcsolódások fognak növekedéshez vezetni, hiszen ezekben a kapcsolódásokban nem kell kitakarni a másik elől részeidet, ezekben a kapcsolódásokban fedezheted fel önmagad minden kis zeg-zugát, ezekben a kapcsolódásokban lehet végre szabadon fellélegezni.

Jó lenne végre szabadon létezni?
Tarts velem a következő tanfolyamon! Már elindultak a jelentkezések, bővebb információt itt találsz:
Bevezetés a Polinéz masszázstanfolyam világába